A BIZTONSÁGOS ÁLLVÁNYÉPÍTÉS 5 LEGFONTOSABB LÉPÉSE
Az állványozás esetén a biztonság különösen fontos tényező, mert nem csak az építésénél kell körültekintőnek lennünk, hiszen az állvány megépítése csak a kezdet, az „igazi” munkavégzés a felépített állvány átadása után kezdődik, így arra is figyelni kell, hogy a későbbiekben az állványon dolgozó szakembereknek is biztonságos munkaterületet alakítsunk ki az állványozás során.
Az alábbiakban összegyűjtöttük az 5 legfontosabb dolgot, melyek a biztonságos állványzatok megépítéséhez szükségesek:
1. AZ ÁLLVÁNYÉPÍTÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT A TALAJ, VAGY AZ ÉPÍTÉSI ALAP ELLENŐRZÉSE
Az építés megkezdése előtt először a talajt kell megvizsgálni, hiszen az állványt mindig szilárd és stabil alapra kell felépíteni:
- meg kell vizsgálni, hogy a talaj vagy az alap teherbírása megfelelő-e az állványzat megtartásához
- ha nem megfelelő a talaj, akkor az állványozás megkezdése előtt talajjavítás vagy alaperősítés szükséges
- ha pedig nem vízszintes a felület, akkor különböző méretű állítható lábak segítségével tudja megteremteni a biztonságos alapot.
2. AZ ÁLLVÁNYSZERKEZET STABILITÁSA, RÖGZÍTÉSE, KIKÖTÉSE
- A biztonságos állvány egyik kulcsa a vízszintes és függőleges elemek pontos pozíciója, ezért kiemelten fontos, hogy a derékszögek és a vízszint meglétét folyamatosan ellenőrizze az építés során!
- Az állvány merevítését az átlós merevítőkkel tudja biztosítani. Az átlós merevítők egymástól való távolsága a 10 m-t nem haladhatja meg, ezért 2,5 méteres mezőhossz esetén minden ötödik, 3,0 méteres mezőhossz esetén pedig minden negyedik állványközbe kerülnie kell.
- Az állványt kikötésekkel kell az épülethez rögzíteni, úgy, hogy a kikötés biztosítsa az állvány statikai biztonságát és merevségét. A kikötési pontokat szimmetrikusan kell elhelyezni az állvány teljes felületén, a kikötési pontok közötti távolság nem haladhatja meg a 4-5 m-t, és az állvány minden 16-30 m2 felületére kell egy kikötési pontnak jutnia (pl. egy 100 nm-es állványt 4 ponton rögzítünk). A kikötési pontok stabilitása szintén kulcsfontosságú az állvány stabilitása szempontjából, ezért különösen figyelni kell arra, hogy az állvány leválási ereje ne haladja meg az előírt 250 daN-t. Ezt nem csak az építéskor érdemes ellenőrizni, hanem rendszeresen az állványzat megléte során, hiszen pl. az állványon dolgozó emberek által okozott terhelés, a szeles időjárás, vagy akár csak az egyenetlen szerkezeti eloszlásból adódó erők is meg tudják lazítani (főleg egy porózusabb, lazább szerkezetű falban) a kikötés erősségét. Ezt az ellenőrzést legkönnyebben és legbiztonságosabban a „Kikötések ellenőrzésére szolgáló eszköz”-zel tudjuk elvégezni.
3. AZ ÁLLVÁNY TEHERBÍRÁSA
A járófelületek teherbírása 2 kN/m2, fontos arra is figyelni, hogy az állványt nem lehet túlterhelni, a teherbíró képességet minden esetben figyelembe kell venni, beleszámolva az állványzaton dolgozó munkavállalókon kívül az ott tárolt és mozgatott eszközöket és anyagokat is!
4. LEESÉSVÉDELEM
- Az állványon dolgozók biztonsága érdekében az állvány külső oldalára és az állvány végére minden esetben védőkorlátot kell beépíteni, amennyiben pedig az állvány és az épület egymástól való távolsága a 30 cm-t meghaladja, az állvány belső oldalán is védőkorlátot kell használni.
- Könnyen adódhat baleset valaminek a leesése következtében is, ennek a kiküszöbölésére a hosszanti és a végoldali bokalecek szolgálnak, de még azok felhelyezése után se tartsunk lehetőleg semmilyen eszközt sem az állványzaton.
5. BIZTONSÁGOS JÁRÓFELÜLET ÉS CSÚSZÁSGÁTLÁS AZ ÁLLVÁNYON
- A járólapoknak stabilan, billegésmentesen kell ráfeküdniük a keretre, egymáshoz való illeszkedésüket szintkülönbségek nélkül kell biztosítani a botlások elkerülése végett.
- Jeges, esős időben a csúszós felületek jelenthetnek problémát. Ha ilyen időjárási körülmények között is dolgozni szeretnénk az állványon, az állványponyva (állványfólia) használata jelent védelmet. Nem csak a szél és az eső ellen véd, hanem a munkaterület is fűthető alatta, így megakadályozható a jegesedés is.
